Kedves Kollégák!
Változott a nyomtatványok elérhetősége.
A nyomtatványokat az alábbi linken lehet megtalálni:
Erdészeti nyomtatványok
A nyomtatványokat az alábbi linken lehet megtalálni:
A program bemutatása térképen.
A bemutató programja:
A rendezvény időpontja 2023.08.15. 10.00
Helyszín: Tiszasülyi és a Kőteleki hullámtéren található Az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat kezelésében lévő erdőrészletek.
Gyülekező: a tiszaroffi komp felé vezető hullámtéri úton Tiszasüly 40A erdőrészlet előtt található útelágazásnál. GPS: 47.381116, 20.414073
Program:
Erdőrészletek bemutatása a műút mentén, Tiszasüly 42C, tarvágás utáni vágástakarítás.
Tiszasüly 32 A,E,F erdőrészletek felújítása nemesnyárral, elsőkivitel.
Tiszasüly 46A erdőrészlet felújítása nemesnyárral, elsőkivitel.
12.00 óra körül szendvics ebéd, ásványvíz, üdítő,
Ebédet követően átmegyünk a Kőtelek 32-s tagba és megtekintjük a 32B-C-G-H erdőrészletek nemesnyár -hazainyár kombinácók felújitásit.
Program 15.30 kor ért véget.
A rendezvényen készült fotók ide kattintva találhatók.
Ágoston Gyula az erdőgazdálkodásban évtizedekig végzett kiváló példamutató szakmai munkájáért, és a természetszerű magán erdőgazdálkodás,fenntartható folytatása érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért, aminek eredményét több száz hektár jól kezelt erdő és erdőtelepítés jelzi.
További munkájához kitartást és jó egészséget kívánunk!
Sajtóközlemény
Gödöllő, 2018. december 20.
VIDÉKFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS ORSZÁGOS ALELNÖKÖT VÁLASZTOTT A
NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA
Luzsi Józsefet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és vadgazdálkodási osztályának
eddigi elnökét választották meg a köztestület vidékfejlesztésért felelős országos
alelnökének a Gödöllőn tartott országos küldöttgyűlésen.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2018. december 20-án, Gödöllőn tartott országos
küldöttgyűlésén egyhangú szavazással Luzsi Józsefet, a köztestület Erdő- és vadgazdálkodási
Osztályának eddigi elnökét, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének
tiszteletbeli elnökét választották meg vidékfejlesztésért felelős országos alelnöknek.
A NAK Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának elnökévé, szintén egyhangúlag Bleier Norbertet,
a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet korábbi munkatársát, az Agrárminisztérium
tájegységi fővadászát választották meg az országos küldöttek.
Az Országos Küldöttgyűlés támogatta továbbá a köztestület csatlakozási szándékát a World Farmers
Organization (WFO) szervezethez. A WFO több mint félszáz ország gazdáit képviseli a globális
fórumokon. Célja olyan politikai irányvonalak elfogadtatása, amelyek javítják a gazdasági környezetet,
a gazdálkodók, családjaik és a vidéki közösségek megélhetését.
Kapcsolat:
Fekete Zsanett, PR és kommunikációért felelős kabinetfőnök-helyettes, +36 30 219 1319, fekete.zsanett@nak.hu
Konrád Szilárd, vezető kommunikációs szakértő, +36 30 597 1292, konrad.szilard@nak.hu
Internet: www.nak.hu/sajto
Módosult az erdőtörvény, szeptember 1-től lép hatályba.
A megújult erdőtörvény legfőbb célkitűzése az erdőterület növelése, a meglévő erdők megóvása, szakszerű kezelése és a bürokráciacsökkentés – emelte ki a módosítás lényegét a földművelésügyi miniszter az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
Fazekas Sándor elmondta: Magyarországon ma mintegy 2 millió hektár erdőterület van, ennek nagyobbik része állami tulajdonú, de a magánerdők területe is jelentős, mintegy 900 ezer hektár. A megújult erdőtörvénnyel a legfontosabb cél az, hogy Magyarországon növekedjen az erdőterület, továbbá, hogy nemzeti kincsünket, az erdőt megóvjuk.
Az állami erdők jelentős része kiemelten védett értékű természetvédelmi terület, ahol az elmúlt években több milliárd forintos fejlesztések zajlottak azért, hogy az erdők jobban átjárhatóak, megismerhetőek legyen – fogalmazott az agrártárca vezetője, aki felsorolta: látogatóközpontok, kisvasutak, turisztikai férőhelyek létesültek – több százezer látogatót vonzva. Nemzeti kincsünk megbecsülése, megóvása, gyarapítása mellett tisztában kell lennünk azzal, hogy erdőgazdálkodásra – amely munkahelyeket teremt és a vidék népességmegtartó erejéhez is hozzájárul – szükség van.
A gazdasági és a közfunkció összehangolása az egyik célja a törvénymódosításnak – tájékoztatott Fazekas Sándor. Egyszerűsödnek az erdőgazdálkodók adminisztrációs terhei, csökkennek az eljárási díjak. A kormány szándéka, hogy – a Nemzeti Erdőstratégiát végrehajtva – 2030-ig növelje az erdőterületek arányát 27 százalékra. Ehhez a megfelelő források is rendelkezésre állnak, hiszen a Vidékfejlesztési Programból mintegy ötvenmilliárd forint fordítható erdőtelepítésre. Ez további mintegy negyvenezer hektár új erdőt jelent, ami egy közel Budapest méretű terület. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a magánerdő-gazdálkodás szabályait kellett korszerűsíteni, egyszerűsíteni, hiszen ma már új erdőtelepítés döntően a magán-erdőterületeknél lehetséges, az állami területeket tulajdonképpen erre a célra fölhasználtuk – hangsúlyozta a miniszter.
Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-tulajdonos alapvető érdeke a tulajdonában lévő erdő hatékony működtetése. Most még vannak olyan magánerdők, ahol ez nem megoldott, például a tulajdoni viszonyok, vagy a terület méretei miatt. Mint fogalmazott, az új szabályozásnak az egyik legfontosabb eleme, hogy művelésbe vonja azt a mintegy 200 ezer hektárnyi magánerő-területet, amelyen jelenleg nem gazdálkodnak. A tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a magánerdő-tulajdonosok a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek és sok új munkahelyet teremtettek vidéken.
(FM Sajtóiroda)
A fenti hírhez kapcsolódik az M1 Ma reggel című műsorában látható riport, Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszterrel, és Luzsi Józseffel a MEGOSZ tiszteletbeli elnökével.
A fataj.hu-n jelent meg újabb összefoglaló anyag az EUTR-rel kapcsolatban.
A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága elkészítette a faanyag kereskedelmi lánc szereplőit érintő hatályos, illetve a közeljövőben hatályba lépő jogszabályi rendelkezések összefoglalóját, megfelelő értelmezést könnyítő magyarázatokkal kiegészítve.
A természetet védjük, az emberek életét, vagyonát nem?
A Tisza hullámterében a természetvédelmi és vízügyi érdekek oly mértékben eltérő szakhatósági elvárásokat fogalmaznak meg, hogy ezek együttes teljesítése szinte megoldhatatlan feladatot jelent mind az erdészeti hatóság, mind az erdőgazdálkodó részére. Az áldatlan helyzet megtárgyalására és a megoldás keresésére a térségben működő erdőgazdálkodók és a vízügy munkatársai 2015-ben Szolnokon ERDŐ-VÍZ konferenciát rendeztek. Nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek keresték a megoldást a fenti problémára. Egyértelműen kiderült, az árhullámok biztonságos levezetése a hullámtér nagyvízi lefolyási sávjában az elsődleges élet és vagyonbiztonságot szolgáló cél, ami felülír minden más típusú korlátozást.
Sajnos ennek a szemléletnek nincs kellő határozottsággal érvényt szerző jogszabályi háttere, így a természetvédelmi korlátozások – leginkább a Közép-Tiszán – rendre felülírják az árvízi biztonságot. A Tisza mellett élők pedig reménykednek, hogy nem következik be a legrosszabb, a gátszakadás. Idén szerencséjük volt, nem jött olyan magas ár egy hullámveréssel együtt, hogy a gátkoronáig emelte volna a hullámtérben jogszerűen kitermelt másfél méteres átmérőjű rönköket, amik rövid idő alatt áttörték volna a gátat. Még mielőtt azt gondolná valaki, hogy az erdőgazdálkodó figyelmetlen vágásszervezése idézte volna elő ezt a helyzetet, mindenkit megnyugtatok, nem így volt, mindez a jogszerű természetvédelmi tiltások, korlátozások eredménye.
A fakitermelést ugyanis eleve minden védett területen a jellemzően szárazabb, így optimálisabb munkavégzési és kiszállítási feltételeket nyújtó nyári időszak helyett, a sokkal csapadékosabb szeptembertől március közepéig terjedő időszakra kényszerítette a természetvédelem a hullámtérben is. Az ily módon ősszel megkezdett fakitermelést a jelen esetben azonban egy „lelkiismeretes” természetvédelmi őr tovább korlátozta és az egyetlen kiszállítási útvonalat jelentő gátlábnál felfedezve egy – egyébként általánosan előforduló – védett hagymás növényt kerek perec megtiltotta a kitermelt faanyag kiszállítását.
Az ilyen tiltásokat pedig manapság komolyan kell venni, mert a médiából már hallhattunk erdész kollégákról, akikkel szemben hasonló természetvédelmi okok miatt esetleges szabadságvesztéssel járó, vagy több százmilliós, milliárdos értékű büntetést megállapító eljárás folyik.
Most, hogy a víz lassan visszahúzódik, a medrébe több kilométeren keresztül a gáton végigautózva elgondolkozom, hogy mit érezhet az a jogszabálykövető természetvédelmi őr, aki ugyanazt látja, amit én most. Ezt az ezer m3-t jócskán meghaladó mennyiségű faanyagot, rönköket és aprófa hasábokat, melyek megakadva a sűrű füzes foltok tövén a környező erdőkben és a gát lábánál több mint tíz kilométer hosszan szétterítve fekszenek. Ez a jelentős mennyiségű kitermelt fa ott is fog maradni augusztus 31-éig biztosan, mert az erdőtörvény szerint a szállítás a fakitermelési munkák részét képezi, vegetációs időben nem végezhető. Az árvíz által szétvitt fa akadályozza az erdők kézi és gépi ápolási munkáit, megközelíthetetlenné teszi az erdőterületeket. A vízügy szakemberei nem tudják a gát karbantartási munkálatait elvégezni. Mindez azonban csak másodlagos kár, hisz a kitermelt fa tulajdonosa jelentős összeget költött fakitermelésre, árbevétele nem képződött, a faanyag egy részét elvitte a Tisza, a maradék részét lopják, nyár végéig az összes megmaradt fa felhasználhatatlanná válik. A vásárolt faanyagot saját üzemében akarta feldolgozni, mely jelenleg áll, dolgozóit pedig részben már el is elküldte. Két természetvédelmi célt viszont szolgál: ez a bizonyos hagymás növény feltehetően megmaradt, és jelentős mennyiségű holt fa visszahagyására is sor került.
A környező falvak lakói mit sem tudnak a körülményekről, értetlenül szemlélik az eseményeket, és megállapításokat tesznek: Hogy lehet valaki ilyen felelőtlen – Veszélyezteti a falut – Elküldi az embereket, a fáját meg nem vitte el – Ép ideje hogy tönkre menjen!
És végezetül vajon mit gondol a faanyag tulajdonosa, ………
Mit csinált rosszul?… Hol hibázott?… És persze hogyan lehet ebből talpra állni, … mert megélni azt biztosan nem!